Tudod, amikor megszületett Zoé, azt hittem, a babaruha méretek lesznek a legkönnyebben megtanulható dolgok az anyaságban. Hát, tévedtem. Emlékszem, ahogy álltam a bababolt polcai előtt, kezemben egy aprócska bodyval, és fogalmam sem volt, hogy a 62-es méret vajon három hónapos babára való-e, vagy már túl kicsi lesz.
Az első hetekben még egyszerű volt. Az újszülött méretű ruhák, amiket a kórházból hoztunk, hetekig jók voltak. Zoé pici volt, 3200 grammal született, és úgy tűnt, örökké elfér majd azokban az apró rugdalózókban. Aztán egyik reggel arra ébredtem, hogy a kedvenc virágos bodyja már nem kapcsolható be rendesen. Mintha egyik napról a másikra nőtt volna meg.
Ekkor kezdődött az igazi tanulási folyamat. Rájöttem, hogy a babák nem lineárisan nőnek. Van, amikor hetekig jó egy méret, aztán hirtelen minden szűk lesz. Zoénál ez hullámokban jött. Három hónaposan például két hét alatt nőtt ki minden 62-es ruhájából.
A boltban, ahová jártunk, volt egy kedves eladó, Marika néni. Ő tanított meg arra, hogy mindig egy mérettel nagyobbat vegyek, mint ami éppen jó. Először furcsának tűnt, hogy a három hónapos babámra 68-as ruhát vegyek, de aztán rájöttem, mennyire igaza van. A kicsit bő ruha pár hét alatt tökéletes lett, és még hetekig hordható maradt.
Volt egy trükköm, amit kifejlesztettem. Minden új ruhára filctollal ráírtam a belső címkére, mikor vettem fel először Zoéra. Így később vissza tudtam követni, mennyi ideig volt jó egy-egy méret. A jegyzeteim szerint a 62-es ruhákat átlagosan hat hétig hordta, a 68-asokat már két és fél hónapig.
A legnehezebb a szezonváltások időszaka volt. Egyszer vettem egy csodaszép kis kardigánt 74-es méretben, gondolván, hogy őszre jó lesz. Csakhogy Zoé gyorsabban nőtt, mint számítottam, és mire lehűlt az idő, már szűk volt. Azóta megtanultam, hogy maximum egy évszakkal előre érdemes tervezni.
Érdekes volt megfigyelni, hogy nem minden testrész nő egyformán. A sapkák például sokkal tovább jók voltak. Egy 3-6 hónapos méretű sapkát Zoé majdnem nyolc hónapos koráig hordott. A zoknik viszont katasztrófa voltak – azokból havonta kellett újat venni, mert egyszerűen lehetetlenség volt felhúzni a pufók kis lábacskákra.
Hat hónapos kora körül jött a következő kihívás: a különböző márkák méretezése. Addigra már rutinos voltam, tudtam, hogy 74-es méret kell, de kiderült, hogy ez márkaonként változó. Volt olyan body, ami 74-es létére szűk volt, és volt olyan nadrág, ami ugyanebben a méretben úgy lógott Zoén, mint egy zsák.
Kifejlesztettem egy rendszert. A szekrényben három kupacba rendeztem a ruhákat: amit éppen hord, ami már kicsi, és ami még nagy. Hetente átrendeztem őket, mert Zoé növekedése kiszámíthatatlan volt. Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, megállt a növekedés, két hónapig hordta ugyanazokat a ruhákat. Aztán jött egy ugrás, és minden kicsi lett.
A használt ruhák külön történet voltak. Eleinte idegenkedtem tőlük, de aztán rájöttem, hogy a babák olyan gyorsan nőnek, hogy a legtöbb ruha szinte új állapotban marad. Találtam egy online csoportot, ahol anyukák cserélgetik a kinőtt ruhákat. Ez nemcsak pénzt spórolt, de környezetbarát megoldás is volt.
Zoé most már totyogós, és a ruhaméret-kaland folytatódik. A 86-os és 92-es méretek között ingadozunk, attól függően, milyen a szabás. De már nem stresszelek rajta. Megtanultam, hogy a méretcímke csak egy szám, ami útmutatást ad, de minden baba egyedi.
Van egy dobozom, amiben Zoé legkedvesebb kinőtt ruháit őrzöm. Az első újszülött body, amit a kórházban viselt. A sárga rugdalózó, amiben először mosolygott. A 62-es méretű elefántos body, amiben rájöttem, hogy már nem csecsemő, hanem kisbaba. Mindegyik ruhadarab egy-egy emlék arról az időszakról, amikor még tanultam anyának lenni.
Most, amikor barátnőim gyereket várnak, mindig elmesélem nekik a méretezés trükkjeit. Hogy ne vegyenek túl sok újszülött méretet, mert hamar kinövik. Hogy a 62-es méret általában 2-4 hónapos korig jó. Hogy érdemes rugalmasnak lenni és nem ragaszkodni a címkén lévő számokhoz.
De legfőképp azt tanácsolom, hogy ne stresszeljenek rajta túlságosan. A babák nőnek, ahogy akarnak, és mindig lesz megfelelő méretű ruha. A lényeg, hogy kényelmesen érezzék magukat benne. És persze, hogy mi, anyukák is megőrizzük a józan eszünket a méretcímkék dzsungelében.
Néha visszagondolok arra az első bolti látogatásra, amikor teljesen elveszettnek éreztem magam a polcok között. Most már mosolygok rajta. Minden anyuka átmegy ezen a tanulási folyamaton. És amikor látom, hogy Zoé vidáman futkározik a 92-es méretű ruhájában, tudom, hogy megérte minden perc bizonytalanság. Mert nem csak a ruhák nőttek velünk, hanem mi is nőttünk anyaként, napról napra.
Mi itt vásároltunk : https://picurpiac.hu/hu
